--- title: "Előadók, előadások" url: "https://dev2026.nepmesenap.hu/2014-sepsiszentgyorgy/eloadok-eloadasok/" date: "2014-09-16" modified: "2014-09-23" author: "admin" language: "hu_HU" excerpt: "A Népmesekincstár Mesepedagógiai Módszer, alapját a mesehallgató gyerekek életkori sajátosságai, az őket foglalkoztató kérdések, és a népmesék összekapcsolása…" --- # Előadók, előadások Folyamatosan bővülő tartalom… **Bajzáth Mária** **Balázs Lajos** **Kádár Annamária** **Kerekes Valéria** **Kovács Marianna** **Stiblár Erika** **Szávai Ilona** **Végh Balázs Béla** --- ![Bajzáth Mária](https://dev2026.nepmesenap.hu/wp-content/uploads/2014/09/bajzath.jpg) ## *Bajzáth Mária* NÉPMESEKINCSTÁR MESEPEDAGÓGIA A **Népmesekincstár Mesepedagógiai Módszer**, alapját a mesehallgató gyerekek életkori sajátosságai, az őket foglalkoztató kérdések, és a népmesék összekapcsolása képezi. A mese fonalát összekötjük népi játékokkal, népdalokkal, néptánccal, találós kérdésekkel, kézműveséggel-alkotó, folyamatokkal, s ezek segítségével vezetjük közelebb a gyerekeket a természet örök rendjéhez, és önmaguk belső harmóniájához. A hagyományos kultúra komplex egységélményt közvetített a növekvő gyermeknek, a mese és a népköltészeti alkotások alkalmasak arra, hogy test-lélek-szellem egységben gondolkozó, életet támogató, élmény és örömközpontú pedagógiánkat segítsék. A népköltészeti alkotások segítenek abban, hogy a gyerekek a környezetüket, a testüket, az érzelmeiket tudatosítsák, értelmezzék, és megértsék. Felölelik és leírják az élet minden mozzanatát, didaktikus magyarázat nélkül, a jobb agyfélteke tevékenységére alapozva. A naponta ismétlődő mesélés-mesemondás és mondókázás, a pedagógus közös játéka, tánca, éneklése a gyerekekkel minden résztvevő számára örömforrást jelent. Fontos szerepet kap még a mozgás, a kézművesség, az alkotás, a párbeszéd minden formája, az érzékszervek-érzékelés fejlesztése. Kapcsolatkeresés a minket körülölelő világgal, a földdel, a vízzel, a tűzzel, és a levegővel. Ezek a tevékenységek a gyerekeket a mesék kapujához vezetik, amelyen belépve mindenki megtalálhatja a mese – számára érvényes – neki szóló üzenetét. A tevékenységek célja az is, hogy segítségükkel felfedezzék az összefüggéseket a világban, képesek legyenek ebben a rendszerben önmagukat elhelyezni, kapcsolódni másokhoz, és megtalálják a saját helyüket. [Az előadóról…](http://meseutca.hu/2013/02/11/minden-gyerek-minden-sors-egyforman-fontos/) --- ![Balázs Lajos](https://dev2026.nepmesenap.hu/wp-content/uploads/2014/09/balazs.jpg) ***Balázs Lajos** néprajzkutató, egyetemi előadótanár* A GYERMEKAKARÁS MINT A NÉPMESÉK ÉS SORSFORDULÓ-SZOKÁSOK EGZISZTENCIÁLIS PROBLEMATIKÁJA *,,Ó, én uram, Istenem, csak egy akkora kisgyermeket adj, mint egy babszem, holtomig mindig áldalak érte.”* Az előadás a gyermektelenség tragikus életérzését tekinti át és állítja párhuzamba a népi kultúra két kategóriájában: a mesékben és a sorsforduló-szokások gondolatvilágában, cselekvési stratégiájában. A mesehősök: szegényember-szegényasszony, fiatal király és királyné, öregkirály és királyné, molnár és feleség stb., és az általam megismert csíkszentdomokosi parasztcsaládok gyermektelenségi gondjai jelennek meg a gyermekeszmény, gyermekszeretet eszmeiségével együtt. Az összehasonlító vizsgálatok alapján az a következtetés fogalmazódik meg, hogy a paraszti közösség életszemléletében a gyermek léte/nemléte egzisztenciális kérdés és ügy volt, hogy a gyermek választása, akarása, sartre-i értelemben, az önmegvalósítás egyik alternatívája, a meg nem valósulás, a sikertelenség pedig szorongó, vívódó közügyi súllyal bíró lelki állapotot szült mind egyéni, mind közösségi szinten. Különös hangsúlyt nyer a mesék realizmusa az által, hogy a szülés/születés szokásvilágából hozott példák beigazolják: a mesék világa nem fikció. Megható az a felismerés, hogy a gyermekért a csíkszentdomokosi asszonyok mesei sorsokat, helyzeteket élnek meg: úgy éreznek, élnek, úgy járnak el, mint a mesehősök. És fordítva: a mesék gyermekért sóvárgó asszonyai, mintha a gyermektelenséggel, meddőséggel, nemzési kudarcokkal küszködő csíkszentdomokosi asszonyok, anyák közül léptek volna át a mesék „kellene-lenni” világába. A mese vágyvilágának és a szokás valós és cselekvő vágyvilágának összecsengéséből, szinkronizációjából a gyermek-kérdés körüli azonos világ- és életszemlélet, egyazon kultúrán belüli szellemiség konvergenciája olvasható ki. [Az előadóról…](http://ghtk.csik.sapientia.ro/hu/tanszekek/humantudomanyok-tanszek/a-humantudomanyok-tanszek-oktatoi/dr-balazs-lajos) --- ![Kádár Annamária](https://dev2026.nepmesenap.hu/wp-content/uploads/2014/09/kadar.jpg) ***Kádár Annamária** pszichológus, egyetemi adjunktus* ÁLTALÁNOS MESEPSZICHOLÓGIA A mese ugyanis az én megközelítésemben nemcsak népmesét és műmesét jelent, hanem a saját életmesénket is: azt a történetet, amelyet önmagunkról, gyökereinkről, hitvallásunkról, álmainkról és céljainkról, félelmeinkről és fájdalmainkról, kudarcainkról és győzelmeinkről mondunk el önmagunknak és a gyermekünknek. Ezt ráadásul nemcsak este vagy az erre szánt pillanatokban, de folyamatosan meséljük, sokszor szavak nélkül is – a jelenlétünkkel, viselkedésünkkel, önmagunkhoz, az emberekhez és a világhoz való hozzáállásunkkal. Szülőként, pedagógusként a nevelés során is a magunk történetét meséljük. A szabályok, határok kijelölése és betartatása; a motiválás; a problémamegoldás kérdéseiben történő választások mind rólunk, a mi világképünkről szólnak. Tetteinkkel meséljük el, hogy miben hiszünk, miért küzdünk, mi az, ami továbbvisz a nehéz helyzetekben – és azt is, hogy mikor adjuk fel. Bár egy-egy nevelési probléma kapcsán legtöbbször a gyermekünk viselkedésére fókuszálunk, azt szeretnénk megváltoztatni, rólunk mesél az is, hogy melyik az a konfliktushelyzet, ami drámai feszültséget okoz bennünk, és az is, hogy mit kezdünk vele. A gyermek bámulatos pontossággal mutat rá arra, amin dolgoznunk kell, a vele kapcsolatos nehézségek jelzések – és egyben lehetőségek is a továbblépésre. Felhívják a figyelmünket arra, hogy miben kell változnunk, fejlődnünk. Igen, ha engedjük, gyermekünk átírja a történetünket – és ebben a folyamatban mi válunk tanulóvá. [Az előadóról…](http://napraforgo-napraforgo.blogspot.hu/) --- ![Kovács Marianna](https://dev2026.nepmesenap.hu/wp-content/uploads/2014/09/kovacs.jpg) ***Kovács Marianna** mesemondó* A HAGYOMÁNYOS MESEMONDÁS A régi mesemondók mestersége éppúgy hagyományozódott generációról generációra, mint bármely más hagyományos népi mesterség. A mesemondó figyelte hallgatóságát és előbb-utóbb ki is választotta azokat, akiken látta, hogy tehetségük van arra, hogy tudását átvegyék. Így tudott a mese szájról szájra járni. A hagyományos mesemondás Raffai Judit mesekutató, folklorista meghatározása szerint: *a népmese szóbeli, közösségi művészet, amely a hagyományozódás során szájról szájra száll, alkalomhoz kötődik és változatokban él.* A Hagyományok Háza Magyar népmese – Hagyományos mesemondás képzése, a mesére, mint szövegfolklórra tekint, így néprajzi jellemzőit tartja szem előtt. A mesekutatás eredményeit figyelembe véve a képzés a hagyományos mesemondói formára épül, hangsúlyozza, hogy megszűntek a hagyományos mesemondás alkalmai és színpadra szorult mesemondó értő közönség nélkül magára maradt. Ha mindez igaz, márpedig saját bőrünkön tapasztaljuk ennek jogosságát, sok kérdés vetődik fel. El kell-e fogadnunk, hogy a mesemondás, mint előadói tevékenység működhet csak tovább? Pusztán gyermekekkel fogalakozó szakembereknek jut az a kiváltság, hogy saját közegükben mesélhetnek úgy, mint az régen szokás volt? További lényeges kérdéseket vet fel a mese nyelvének „zártsága”. Jogában áll-e a mai kor mesemondójának alkalmazni saját, avagy környezete modern kifejezéseit? Avagy a tájszavak megtartása a cél? Ha mindkettő, hol a határ? A Hagyományok Háza tanfolyam nyolc évfolyamából kikerült mesemondók és rajtuk kívül számos olyan mesemondó, aki a mesterségét maga tanulta vagy örökségül jutott neki, immár jelentős tapasztalatra tettek szert, így itt az idő, hogy elkezdődjön a mesemondás új szakasza. Ennek segítésére alakult a **Meseszó Magyar Mesemondó és Szövegfolklór Egyesület**, [http://www.meseszo.hu](http://www.meseszo.hu), amelynek célja, hogy a szövegfolklór és a hagyományos mesemondás ügyét felkarolja, értékeit megismertesse a világgal, kapcsolatot teremtsen mesemondó, folklorista, pedagógus, és minden meseszerető ember között. [Az előadóról…](http://www.parameter.sk/rovat/kultura/2013/09/26/lelekgyogyitas-mesek-reven) --- ![Kerekes Valéria](https://dev2026.nepmesenap.hu/wp-content/uploads/2014/09/kerekes.jpg) ***Kerekes Valéria** drámapedagógus, tanársegéd* NÉPMESÉK A DRÁMAPEDAGÓGIÁBAN – A „MESÉT MÁSKÉNT” MÓDSZER Meglátásom, hogy népmesék módszertani felhasználásának lehetőségei az oktatáson és nevelésen belül hangsúlyosan az irodalmi nevelés részeként jelennek meg. A népmesék azonban tágabb értelemben is részesei lehetnek egy meghatározott nevelési folyamatnak és az erkölcsi nevelés mellett, az érzelmek kibontakoztatására és alakulására is nagymértékben hatással vannak. A meséket meghallgatásuk után átlagosan kétféleképpen használhatjuk. A dramatikus játék vagy mesedramatizálás révén egy reprodukciós folyamat részeként, újrajátszhatjuk egy adott történet egészét vagy annak egy-egy kiemelt részét, attól függően, hogy mit szeretnénk elérni azzal a csoporttal, akivel dolgozunk. Ebben az esetben kisebb-nagyobb mértékben megmaradunk a népmese kötött szerkezeténél, szereplőinél, helyszíneinél stb. Amennyiben viszont a népmesét egy ún. érzelemindító eszközként használjuk és annak minden elemét érintőlegesen vagy teljesen átvitt értelemben alkalmazzuk, megérkezünk a drámajátékok mezsgyéjére. A Mesét másként módszer a drámapedagógia eszköztárát a népmesék érzelmi üzeneteihez igazítva segít a gyermekeket és felnőtteket egy mélyebb és gazdagabb mesei megélésben. Előadásom során a módszer leglényegesebb alkotóelemeit, felhasználási lehetőségeit és hatásrendszereit foglalom össze. DRÁMAPEDAGÓGIA ÉS NÉPMESE MŰHELYMUNKA A különböző népek életfelfogását, hitrendszerét, megoldási stratégiáit magukban foglaló történetek változatos és gazdag élmények forrásai lehetnek. A műhely során a Mesét másként módszer mentén haladva a drámapedagógia eszköztárából merítünk. A különböző típusú drámajátékok segítségével közösen megtapasztalhatjuk pedagógiai foglalkozás keretén belül a népmeséknek egy másfajta megélési szintjét és módszertani felhasználásuk újszerű lehetőségeit. [Az előadóról…](http://meseutca.hu/2010/12/22/a-gyereket-sokfelekeppen-be-lehet-vezetni-az-olvasasba-1-resz/) --- ![Stiblár Erika](https://dev2026.nepmesenap.hu/wp-content/uploads/2014/09/stiblar.jpg) ***Stiblár Erika*** pszichológus A NÉPMESÉK PSZICHOLÓGIAI VONATKOZÁSAI Az utóbbi években látható, hogy a mesék életének megújulása történik, a szakmai és laikus közönség egyaránt nyit feléjük. Ezáltal a népmeséket az aktuális életmódunkhoz igazítva abban a formában alkalmaztuk egyre gyakrabban, ahogyan a modern felfogásnak megfelel. Szegmentált tevékenységekbe rendezve, tudományos és gyakorlati feladatokba igazítva. A gyakorlatban azonban a „talpára esett szó” befurakodik a hallgató lelkébe, és akárcsak régen, ma is életre kel. Éppen ezért a mesével való foglalkozások az értelmezésekkel, feldolgozásokkal, megfejtésekkel akarva vagy akaratlanul a lélektan területére kerülnek. Ami régen spontán terápiaként és nevelésként megtörtént, azt ma már tervezzük, irányítjuk. Akik a mese spontán élvezetén túl is foglalkozunk a népmesékkel, dolgozunk a lélektani vonatkozásaival is. Ismernünk kellene a mese lélekre gyakorolt hatását ha pedagógiai vagy pszichológiai célból alkalmazzuk. De még a közösségépítést és kultúraközvetítést szolgáló mesemondó is jó, ha tudja, milyen sokrétű szimbolikus történeteknek ad hangot. Szerencsés esetben a foglalkozás céljához illesztjük és a jó megérzés mellett tudatosan választjuk a mesét, továbbá szándékosan alkalmazzuk a hatásmechanizmusukat. A lélektan felől közelítve magyarázatot kaphatunk arra, hogy miért hat valakire egy-egy mese. Megérthetjük a benne levő sokat hangoztatott bölcsesség egy-egy szikráját, és az élményen túl megtapasztalhatjuk, hogyan alkalmazható az életünkben. A mesékbe bevezető kutató munka a mesehős világgá induló, néha mindent kockáztató vállalkozásához hasonló, a felmerülő összes lehetőséggel és veszéllyel együtt. Az előadásban a legalapvetőbb lélektani fogódzókat mutatom be, amire a mesemunka során szükség lehet. A Lélekrendező mesemunka módszertana úgy pattant ki, mint Jankó a babszemből. Lélektani alapokra épülő, relaxációs – szimbolizációs és művészetterápiás eszközöket magába foglaló módszer. A mese megélésben sok esetben manapság már elkél a segítség. Az élmény kialakulásában, a személyes mondanivaló megragadásában és a megértés elindításában van szerepe az első foglalkozásnak. A drámapedagógia eszközeivel hatalmas játéktér nyílik ki a mesében már elmerült résztvevő számára. A mozgás és szerepjáték segíti az élmény feldolgozását és a tapasztaltak továbbgondolását. A dramatikus folyamat során a személyes élmények, utak közös kinccsé válnak, gazdagítva az Én -s Te kapcsolatot. A műhely során két szakma találkozásában, két módszer összefonódásában élvezhetik a mese lelket gazdagító mélységeit. [Az előadóról…](http://www.demokrata.hu/ujsagcikk/atitatva_az_idotlenseggel/) --- ![Szávai Ilona](https://dev2026.nepmesenap.hu/wp-content/uploads/2014/09/szavai.jpg) ## *Szávai Ilona* A MESE HÍDSZEREPE A mese műfaját (történetileg) nem indokolt csak a gyerekkorhoz kötni, de ha az Olvasó mégis engedne eme beidegződésnek, akkor viszont a gyermekkor és a „gyermeki” lényegéről nem szabad megfeledkeznie. Illetékességünk a mesében megkérdőjelezhetetlen! A FORDULÓPONT folyóirat hasábjain másfél évtizede emlegetünk emberi közös nevezőként: „mindannyian voltunk gyerekek, és nekünk is vannak, (remélhetően) lesznek gyerekeink”. És amint folyóiratunk Kodály Zoltántól kölcsönzött mottója is jelzi: *„Vegyük komolyan a gyermeket: minden egyéb ebből következik.”* A mese világáról szól a FORDULÓPONT történetében már sokadik összeállítás, a 63-ik szám is, amelyet **ajándékba kapnak a 2014-es sepsiszentgyörgyi Népmese Napja erdélyi résztvevői**. E szám majd mindenik írásában előfordul hivatkozás a „híd”-ra, mely nem csak (gyermeki?) álmaink és a valóság között tátongó szakadékokat képes áthidalni, hanem emberi világunk teljesség-elvű dimenziói felé vezet. [http://www.fordulopont.hu](http://www.fordulopont.hu) | [fordulopont@pontkiado.hu](mailto:fordulopont@pontkiado.hu) [Az előadóról…](http://www.pontkiado.hu/magyar/szerzo_nagy.php?szerzo_id=157&nyelv=magyar) --- ![Végh Balázs Béla](https://dev2026.nepmesenap.hu/wp-content/uploads/2014/09/vegh.jpg) ## *Végh Balázs Béla* MESE ÉS LÍRA MEZSGYÉJÉN: MÍTOSZTEREMTÉS LÁSZLÓFFY ALADÁR HARMATJÁTÉK CÍMŰ VERSÉBEN A versben megjelenített szimultán témában Lászlóffy Aladár sajátos versvilágára ismerhetünk, arra az egyéni eljárására, amellyel sokszor egymástól különböző vagy éppen egymáshoz hasonló valóságelemeket egyesít. További szövegteremtő sajátosságként határozhatjuk meg a műfaji határesetek alkalmazását. Az olvasó választhat a még nem vers vagy a több mint vers alternatíva között, egyfajta önmegvalósító játék ez, ugyanakkor szabadság is, szövegteremtő szabad játék, a műfaj, a nyelv, a forma, a szabályok határainak átlépésével, egyszerre teremtve meg a befogadás és az értelmezés szabadságának feltételeit. [Az előadóról…](http://www.bbtepedsm.ro/page.php?page=oktato&id=5)